Látnivalók

A környék látnivalói

Tamási termálfürdő:

A kemping szomszédságában, a Várhegy lábánál 7 hektáros zöldterületen, gyönyörű környezetben található. A termálfürdő egész évben nyitva tart. A régi fürdőterületén 5 különböző méretű és vízhőmérsékletű medence üzemel. Magas sótartalmú, alkálikloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvize elsősorban ízületi bántalmakra, porckopásos és baleseti bántalmak utókezelésére kiváló. Az új fürdő 2 szinten 10 medencével és számtalan szolgáltatásokkal áll a vendégek rendelkezésére. (www.tamasifurdo.hu)

Parkerdő:

A turisták és a lakosság kedvelt kiránduló és sportolási helye. Gyakran ad helyet kulturális és gasztronómiai rendezvényeknek is. A gyermekeknek játszótér, a horgászat szerelmeseinek horgásztó, a sportolni vágyóknak teniszpálya áll rendelkezésükre. A kirándulók az erdei tornapályán át juthatnak el a kilátóba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a szőlőskertekre.

Vadaspark:

2008. májusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a 20 hektáros Vadaspark a Parkerdő szomszédságában. Természetes környezetükbe mutatja be a gyulaji erdőben élő nagyvadfajokat: a dámvadat, a gímszarvast, a vaddisznót és az őzet. A vendégek természetes környezetükben, séta közben vagy földbe süllyesztett leskunyhókból, kilátóból láthatják az állatokat, így bepillantást nyerhetnek mindennapos életükbe. A vadsimogató áll a kisebbek rendelkezésére. A Vadaspark egész évben várja látogatóit napkeltétől napnyugtáig.

Pacsmagi tavak:

A Pacsmagi halastavak országos fontosságú természetvédelmi terület és nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely. Az 1990-ben kialakított természetvédelmi terület Tamási határában, a Koppány folyó völgyében helyezkedik el. Főleg vizes élőhelyek, illetve kisebb részben erdők és gyepek találhatók itt.  A természet szerelmesei és a nyaranta szervezett madarásztáborok lakói a helyi ornitológusok vezetésével figyelhetik meg az itt fészkelő madarakat.

Miklósvári kastély:

Először 1775-ben jött Tamási birtokára vadászni Esterházy „Fényes” Miklós herceg. Az omladozó tamási vár köveit is felhasználva 1777- 1779. között építtette fel a földszintes vadászkastélyt. Az épület körüli település külön nevet is kapott: Miklósvár. Sokáig Tamásitól független község volt, ma Tamási szerves része. Az épület ma magántulajdonban van.

Római katolikus templom:

A műemlék jellegű, barokk stílusú épület. Az 1936-os régészeti feltárások bizonyították, hogy ezen a helyen a római kortól templom állt. Írásos források alátámasztják, hogy az Anjou-kori átépítéskor megváltozott a templom védőszentje, Szent Tamás helyett Szent István király lett. A templom a török megszálláskor , 1544-ben megsérült, a hódoltság alatt a lakosság a Kálvária dombon lévő Rozália-kápolnát használta. A templomot az 1686-os visszafoglalás előtt pár évvel a törökök felrobbantották. 1734-1745 között épült fel a templom a mai formában. A templomkertben áll a Mária szobor, mely a város egyik legrégebbi köztéri szobra.

Rozália kápolna:

Tamási környékének egyik legszebb gótikus építménye a Kálvária-kápolnaként is ismert épület a Tamási és Hőgyész közötti út mellett a Nagyhorhos út alatti dombon 1542-ben épült. Névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje. A többszöri átépítés során barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. Mellette található Szent Vendelnek a pásztorok védőszentjének szobra és a Kálvária.

Ozorai Pipo vára:

Tamásitól 22 km-re található a vár. Philippo Scolari itáliai származású magyar országbáró és hadvezér – magyar nevén Ozorai Pipó – 1416 körül építette a korabeli itáliai városi porták mintájára. A kápolna őrzi Szent György eredeti csontereklyéit, mivel Pipó is tagja volt a Zsigmond által alapított Sárkányos Lovagrendnek. Az idilli környezet, az élményszerű belső terek és a kapcsolódó programok a reneszánsz lovagi várak világába varázsolják a látogatót. A vár különleges látványossága a szoborcsarnok, ahol híres itáliai mesterek (Donatello, Michelangelo, Leonardo) szobormásolatai tekinthetők meg, valamint a középkori konyhamúzeum. Kiállítás mutatja be az Eszterházy család történetét.

Simontornyai vár:

A Tolnai-dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia Simon királyi engedéllyel, aki után a vár, majd a falu is a nevét is kapta. A vár közel 200 éven át mocsarak között eldugott kis várkastély szerepét töltötte be. Restaurálása után múzeummá alakult várban több állandó és időszaki kiállítás tekinthető meg.

Scroll to Top